A kínai autógyártók üzleti stratégiái az elmúlt években változáson mentek keresztül, és ezek a márkák egyre nagyobb jelenlétet mutatnak a mi piacainkon is. Mindez mögött hatalmas külföldi beruházások állnak, amelyek összege 2019 és 2025 között meghaladta a 100 milliárd USD-t. Ugyanezen időszak alatt például az amerikai autógyártók elektromos mobilitásba irányuló külföldi beruházásai mindössze körülbelül 38 milliárd USD-t tettek ki. A fordulópont 2021-ben következett be, amikor a befektetési trend megváltozott, és Kína elkezdte felülmúlni amerikai versenytársait. Az ázsiai autógyártókat a hazai piaci helyzet kényszerítette erre a lépésre. A hatalmas gyártási kapacitás és az agresszív árháború nyomást gyakorol a nyereségre. Ráadásul a külföldi piacok lehetővé teszik a kínai gyártók számára, hogy különféle típusú elektromos járműveket, különösen megfizethető modelleket kínáljanak. A CNBC szerint az elemzők arra is rámutattak, hogy az idei év első három hónapjában a kínai autók értékesítése 86 megfigyelt piacon több mint felével nőtt, és ezt a növekedést főként az ausztrál és az európai gazdaságok hajtották. Érdekes módon a latin-amerikai elektromos jármű-eladások 80%-át kínai járművek teszik ki.
Befektetések az export helyett
Az olyan gyártók, mint a BYD, fokozatosan igyekeznek olyan pozíciót kiépíteni, amely hasonló a hagyományos autóipari csoportok egykori helyzetéhez. A kínai márkák nagy gyártási volumenüknek, a globális ellátási lánc kiépítésének és természetesen a hosszú távú beruházásoknak köszönhetően képesek piaci részesedést szerezni. Végül, de nem utolsósorban a hazai autóipar védelmét célzó korlátozások és vámok formájában megjelenő kereskedelmi akadályok is szerepet játszanak. Éppen ezért olyan fontos a gyártásnak a fogyasztókhoz való közelebb helyezése. Erre példa a már említett BYD, amely gyárat épít a magyarországi Szegeden. Az elemzők szerint ez egy újfajta ipari diplomácia kialakulásához vezet, amelyben a gyárakba történő beruházások egyidejűleg gazdasági és politikai kapcsolatokat teremtenek Kína és a befogadó országok között.
Európa elveszíti lendületét?
Mint már említettük, a hagyományos autógyártókra nehezedik a legnagyobb nyomás. Például olyan európai óriások, mint a Volkswagen, a Mercedes, a BMW és a Porsche, 2026 második negyedévében jelentős, 30%-tól több mint 40%-ig terjedő értékesítési visszaesést regisztráltak Kínában. Csak a Volkswagen esetében 36,6%-kal csökkentek a járműszállítások az országban. Ezek a fejlemények a csoport globális értékesítésének közel 9%-os visszaeséséhez vezettek, annak ellenére, hogy a vállalat Európában és az Egyesült Államokban gyorsabban növekedett. A kínai autóipar hatékonyságának és versenyképességének köszönhetően a külföldi versenytársaknak most sokkal keményebben kell küzdeniük a vásárlókért. A helyzet a Volkswagen-t is jelentős átszervezésre kényszerítette, és Oliver Blume vezérigazgató szerint a vállalatnak további 50 000 alkalmazottat kell leépítenie. A már tervezett leépítésekkel együtt a megszüntetett álláshelyek száma akár a 100 000-et is elérheti. A vállalat vezetése szerint ennek oka a versenytársakhoz képest fennálló költséghátrány. Néhány németországi gyár jövője 2030 után is bizonytalan, és a vállalat olyan alternatívákat fontolgat, mint például kínai modellek gyártása az európai piacra, vagy a létesítmények más iparágak számára történő átalakítása.
A használt elektromos járművek ismét figyelmet vonzanak
Kína terjeszkedése egy olyan időszakban történik, amikor a fogyasztók megfizethetőbb alternatívákat keresnek, ezért a használt elektromos járművek piacán is jelentős változás figyelhető meg. Az Egyesült Államokban a használt elektromos járművek értékesítése 24%-kal nőtt az előző évhez képest, és a Tesla, a Hyundai és a Chevrolet modelljei tették ki a legnagyobb részesedést. A használt elektromos járművek átlagos nagykereskedelmi ára júniusban 11,5%-kal emelkedett, míg a Manheim elektromos járművekre vonatkozó használt járműérték-indexe ugyanebben az időszakban 12%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, szemben a többi jármű csupán 1,7%-os emelkedésével. A keresletet a magas üzemanyagárak is támogatták, különösen az iráni konfliktus kitörése után. A használt elektromos járművek iránti növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy a fogyasztók egyre inkább nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontokat is figyelembe veszik. Az ilyen járművek gyakran akár 40%-kal olcsóbbak az új modelleknél, így szélesebb vásárlói kör számára válnak elérhetővé.
Az európaiak költséghatékonyabb alternatívát keresnek
Hasonló tendencia figyelhető meg Európában is, ahol az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az átlagos benzinár 2026. február 23. és március 16. között 12%-kal, literenként 1,84 euróra emelkedett. Ez bizonyos platformokon a használt elektromos járművek iránti kereslet növekedéséhez vezetett. Például a francia Aramisauto kiskereskedő arról számolt be, hogy a használt elektromos járművek részesedése az összes értékesítésből 12,7%-kal nőtt. Az OLX közlése szerint a kereslet Franciaországban 50%-kal, Romániában 40%-kal, Portugáliában 54%-kal, Lengyelországban pedig 39%-kal emelkedett. Eközben a német mobile.de platform 12%-ról 36%-ra emelkedő arányt jelentett. Ezt a tendenciát az energiaellátás bizonytalansága és az ügyfelek számára az akkumulátor állapotának felmérését segítő, továbbfejlesztett eszközök is felgyorsították. Ezért várható, hogy az elektromos járművek aránya az utakon tovább fog növekedni. Másrészt, ha az üzemanyagárak ismét csökkenni kezdenének, egyes fogyasztók visszatérhetnek a hagyományos járművekhez.
Ez a szöveg marketingkommunikációnak minősül. Nem minősül semmiféle befektetési tanácsadásnak, befektetési elemzésnek, sem pedig pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek megkötésére irányuló ajánlatnak. A szöveg tartalma nem veszi figyelembe az olvasók egyéni körülményeit, tapasztalatait vagy pénzügyi helyzetét. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket, és azok előrejelzésének sem minősül.
.svg)
.svg)