Az atomenergia egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A Meta újabb részesedést szerzett

Az amerikai óriásvállalat új szintre emelte mesterséges intelligencia terén tett erőfeszítéseit azzal, hogy nemrég új megállapodásokat kötött három energetikai vállalattal: a Vistrával, a TerraPowerrel és az Oklóval. Ez a lépés biztosítja a nagy teljesítményű adatközpontok atomenergia-ellátását, amelyekkel kapcsolatban a Meta egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, különösen a szuperintelligencia fejlesztése terén. Az egyik ilyen projekt az óriási Prometheus szuperklaszter Ohio államban. A tervek szerint még ebben az évben üzembe helyezik, a technológiát több kisebb adatközponti épületben alkalmazzák majd, és fejlett modellek betanítására használják. A legújabb szerződések az elkövetkező évtizedben 6,6 gigawatt villamos energiával bővítik az energiarendszert, ami körülbelül háromnegyed millió háztartás áramellátását jelentené. A Meta már régóta építi ki infrastruktúráját, és már tavaly nyáron is sikerült egy hasonló, akár 20 évre szóló szerződést aláírnia. A szerződéses partner, a Constellation Energy jövő évtől kezdve illinoisi atomerőművéből fog áramot szállítani a vállalatnak.

A nagy technológiai cégek és az atomenergia

A Meta nem az egyetlen, és döntései egy szélesebb körű trend részeként értelmezhetők, amelynek célja az atomenergia biztosítása a mesterséges intelligencia hajtóerejeként. A technológiai piacvezető Microsoft megállapodást írt alá a Constellation Energy-vel, amely támogatni fogja a vitatott Three Mile Island-i atomerőmű újraindítását. Eközben a Google a kis moduláris reaktorok fejlesztésébe való befektetés mellett az Elementl Power vállalatot is finanszírozza három telephely fejlesztésében, amelyek mindegyike várhatóan 600 megawatt villamos energiát fog termelni. A Google-nak lehetősége lesz ezeket megvásárolni is. A kis moduláris reaktorok az Amazon figyelmét is felkeltették, konkrétan az Amazon Web Services részlegét. A vállalatvezetők egyetértenek abban, hogy az atomenergia elengedhetetlen a mesterséges intelligencia gyors fejlődéséhez és igényeinek kielégítéséhez. Ha például az energiafogyasztási becsléseket nézzük, a Goldman Sachs arra számít, hogy a évtized végére az adatközpontok az Egyesült Államok teljes energiaigényének 8%-át fogják „kibocsátani”. Jelenleg ez az arány 3%. Más nézőpontot képvisel a Rystad Energy, amely a törökországi fogyasztás szintjéhez hasonló keresletet vár, ami körülbelül 290 terawattóra.

Milliárdok az energiaiparba

A mesterséges intelligencia az elmúlt években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, és a vele kapcsolatos beruházások összege már tízmilliárd dollárra rúg. A Meta egyedül 2028-ig összesen 600 milliárd dollárt tervez befektetni, míg az Investing portál szerint csak ebben az évben körülbelül 500 milliárd dollár áramolhat az ágazatba más szereplőktől, például a Microsofttól, az Amazontól, az Alphabet-től, valamint az Oracle-től és a CoreWeave-től. A Moody’s arra számít, hogy a bankok mellett a befektetők is részt vesznek majd ezekben a beruházásokban különböző formájú értékpapírok révén.

A régi atomerőművek új lehetőségeket jelentenek?

Az atomenergia iránti megújult érdeklődés új lehetőségeket nyit meg magának az ágazatnak is, amely néhány évvel ezelőtt a földgáz javára háttérbe szorult. A követelmények változnak, ezért a már meglévő atomerőművek gazdaságosabb megoldást jelentenek, mivel tőkeigényük jóval alacsonyabb, mint az új reaktorok építéséé. Ezt tovább erősítik a technológiai piacvezetőkkel kötött szerződések is, mint például a Three Mile Island vagy a NextEra irányítása alatt álló Duane Arnold erőmű esetében, amely a CNBC szerint a fellendülésnek köszönhetően gyorsan képes lesz együttműködési partnereket találni. Jelenleg a helyzet kedvezőnek tűnik az ágazat számára, ami a tőzsdéken is tükröződhet, és az egyes vállalatok érdekes kiegészítői lehetnek a befektetési portfólióknak.[1]

A régi aggályok nem szűntek meg

A magánszektor támogatásán túl az atomenergia a kormányon belül is támogatásra számíthat, mivel Donald Trump a CNBC szerint nyíltan hangoztatja azt a véleményét, hogy az USA-ban növelni kell a termelést. Bár mindez jó megoldásnak tűnhet, ennek az energiaforrásnak megvannak a maga buktatói. Elsősorban az az elképzelés jut sok laikus eszébe, amikor az atomerőművekről van szó – a balesetek, amelyek a múltban hatalmas károkat okoztak. Egy másik akadály a hulladékkezelés, amely több évtizeden át radioaktív marad. Az USA-ban jelenleg csak ideiglenes megoldás létezik, nevezetesen az erőművek közelében történő tárolás, ami hosszú távon nem hatékony, környezeti kockázatot jelent és költséges. Állandó megoldás egyelőre sehol sem látszik, és a helyzet megváltoztatására irányuló hajlandóság is gyenge. A kis moduláris reaktorokat a nagy erőművek jó „helyettesítőjeként” mutatják be, és újrahasznosított kiégett fűtőelemeket is felhasználhatnának. Fejlesztésük szintén még „gyerekcipőben jár”: jelenleg mindössze két ilyen modul működik, és azok is Kínában és Oroszországban találhatók. Az amerikai Nukleáris Szabályozó Bizottság volt elnöknőjének a BBC-nek adott nyilatkozata szerint a legtöbb modul csupán elméleti szinten létezik, és még tesztelés alatt sem áll.[2]

[1, 2] A jövőre vonatkozó kijelentések olyan feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Az ilyen kijelentések nem garantálják a jövőbeli teljesítményt. Kockázatokkal és egyéb, nehezen előre jelezhető bizonytalanságokkal járnak. A tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy sugallt eredményektől.